Wraithound – Cezar Capacle

Egy kihalt kastélyban valaki lépteket hall a lezárt emeletről. Egy régi kúriában minden éjjel ugyanabban az órában kialszanak a lámpák. Egy gazdag család villájában a tükrök néha olyasmit mutatnak, ami nincs a szobában.

A Wraithound ezekből a helyzetekből indul. Cezar Capacle játéka egy kompakt, sötét hangulatú, solo vagy kooperatív horror szerepjáték, amelyben egy ősi rend természetfeletti képességekkel rendelkező szellemvadászait alakítjátok. A feladat nem egyszerűen annyi, hogy találjatok egy szörnyet és csökkentsétek nullára az életerejét. Előbb ki kell deríteni, mi történt a helyszínen, miért nem nyugszik az, ami ott maradt, és egyáltalán mivel álltok szemben.

Lehet, hogy egy valódi kísértet járja a házat. Lehet, hogy valami sokkal rosszabb költözött be. És az is lehet, hogy a legveszélyesebb rész nem maga a jelenés, hanem az, amit a nyomozás során megtudtok.

Nincs mesélő – a ház válaszol helyette

A Wraithound 1-3 játékosra készült, és nincs szüksége külön mesélőre. A játék eljárásai, táblázatai, kártyái és orákuluma együtt veszik át azt a szerepet, amelyet egy hagyományos RPG-ben a GM töltene be.

Ez nem azt jelenti, hogy a játék előre megírja nektek a történetet. Éppen ellenkezőleg. A rendszer darabokat ad: helyszínt, furcsa jelet, nyomot, fenyegetést, titkos helyiséget, szellemi jelenséget. Nektek kell összekötni ezeket, értelmezni, mi lehet mögöttük, és eldönteni, mit tesz a karakteretek azzal, amit megtudott.

Ettől a Wraithound inkább emergens horror, mint előre megírt kaland. A történet játék közben áll össze, és gyakran pont az lesz a legjobb része, amikor két teljesen különállónak tűnő részlet hirtelen értelmet kap egymás mellett.

Karakter öt táblából, mégis saját személyiséggel

A karakteralkotás gyors. A könyv öt d66 táblából segít meghatározni a szellemvadászod nevét, motivációját, tehetségét, stílusát és egy fontos tárgyát. Ezek nem hosszú háttértörténetet helyettesítenek, hanem azonnali kapaszkodókat adnak ahhoz, hogy már az első jelenettől legyen elképzelésed arról, ki ez az ember és miért jár önként olyan helyekre, ahonnan minden józan ember menekülne.

Az eredmény lehet megszállott kutató, családi tragédia miatt hajtott vadász, hideg fejű szakember vagy valaki, aki túl sokszor találkozott a természetfelettivel ahhoz, hogy még normális életet éljen. A játék nem ragaszkodik előre gyártott karaktertípusokhoz. A táblázatok inkább gyújtósnak működnek a képzelethez.

Egy pakli kártyából épül fel a kísértetjárta hely

A Wraithound egyik legjobb ötlete, hogy a vizsgált helyszínt egy hagyományos kártyapakli segítségével építi fel. A lapok egy 3×3-as elrendezésben szobákat, átjárásokat és felfedezendő területeket jelölnek.

Amikor beléptek egy új helyiségbe, a lapok nem egyszerűen azt mondják meg, hogy „könyvtár” vagy „hálószoba”. A rendszer külön kezeli a szobát, az ott található furcsaságokat és azt is, hogy milyen fenyegetés vagy horror várhat benneteket. Egy szalon lehet teljesen üres, de a kandallóban friss hamu van. Egy folyosón lehet régi családi portré, amelyen valaki máshová néz, mint egy perce. Egy lezárt szoba pedig lehet, hogy nem azért volt lezárva, hogy ne lehessen bemenni.

A kártyák miatt a ház minden játékban másképp épül fel. Nem ugyanazt a térképet tanulod meg újra, hanem minden küldetésnél új rendben rakod össze a helyet és az ott történő furcsaságokat.

A nyomozás nem csak keresés

A játék központja a természetfeletti jelenség okának feltárása. A könyv külön táblákat ad helyszínekhez, hauntingokhoz, normál és titkos szobákhoz, curiositieshez, fenyegetésekhez, horrorokhoz és végső ellenfelekhez.

Ez azért fontos, mert a Wraithound nem egyetlen típusú kísértettörténetet tud. Lehet gótikus kúriába zárt családi átok, régi kastélyban felébredő szörnyeteg, elhagyott épülethez kötött bosszúszellem vagy valami olyan, aminek az eredetét csak több egymást követő nyomból lehet összerakni.

A játékos feladata nem pusztán az, hogy végigmenjen a szobákon. Folyamatosan hipotéziseket gyártasz. Miért jelenik meg mindig ugyanaz a tárgy? Mi köti össze a régi levelet a fal mögött talált üres szobával? Miért fél egy szellem egy bizonyos névtől? És vajon az a lény, amelyet eddig ellenségnek hittél, tényleg az?

Az orákulum nem mondja meg a választ – segít kitalálni

A Wraithound saját orákulumot használ, amely egyszerű igen-nem válaszok mellett nyitott kérdésekhez is ad kapaszkodót. A játék egyik különlegessége, hogy az orákulum képes jóslatszerű, rejtvényszerű mondatokat generálni, amelyekből a játékos maga próbál jelentést kihámozni.

Ez sokkal jobban illik a kísértetházas nyomozáshoz, mint egy száraz „igen” vagy „nem”. Nem feltétlenül tudod meg, hogy a könyvtárban van-e a kulcs. Lehet, hogy valami olyasmit kapsz válasznak, ami csak később válik világossá.

A bizonytalanság így nem hiba, hanem a hangulat része.

Két d6, kevés szabály, gyors döntések

A játékhoz két különböző színű hatoldalú kocka és egy standard pakli kártya kell, jokerekkel együtt. A szabályrendszer tudatosan könnyű. Nem karakterlapnyi módosítókat kell számolgatni, hanem a helyzetre, a karaktered erősségeire és arra figyelsz, mennyire veszélyes dolgot próbálsz meg.

A könyv úgy épül fel, hogy néhány perc alatt el lehessen kezdeni a játékot. Ez különösen jó akkor, ha solo RPG-t próbálnál ki először, vagy olyan társasággal játszanál, ahol senki sem akar külön mesélő lenni.

Egy teljes küldetés nagyjából egy hosszabb játékest alatt végigvihető, de a rendszer nem egyszer használatos. Új karakterrel, új helyszínnel, más hauntinggal és más lapkombinációval teljesen más történet jöhet létre.

A végén valaminek ott kell várnia

Ahogy haladtok előre, egyre többet tudtok meg a kísértetjárás természetéről, és egyre közelebb kerültök ahhoz, ami az egész mögött áll. A küldetés végén a játék külön boss-rendszert használ, de a „boss” itt nem feltétlenül videojátékos főellenfelet jelent.

Lehet szellem, démoni jelenlét, torz teremtmény vagy más természetfeletti entitás. A lényeg az, hogy addigra már legyen valamilyen elképzelésetek arról, miért van ott, mit akar, és mi kell ahhoz, hogy véget vessetek a jelenségnek.

A megoldás lehet kiűzés, elfogás vagy megsemmisítés. De egy jó Wraithound történetben az is előfordulhat, hogy a végére egészen másképp nézel arra a „szörnyre”, amelyet az elején vadászni indultál.

Solo horror, ami kooperatívan is működik

Sok solo RPG erősen naplóírásra épül. A Wraithound ennél közvetlenebb, játékosabb szerkezetű. Van felfedezés, térbeli elrendezés, kártyakezelés, dobás, fenyegetés, titkos szoba és végső összecsapás. Ha szeretsz jegyzetelni és történetet írni, természetesen lehet, de a játék nem követeli meg, hogy minden jelenetből novellát készíts.

Ketten vagy hárman játszva ugyanaz a rendszer kooperatív nyomozássá válik. Nincs kijelölt mesélő, mindenki benne marad a történetben, és együtt próbáljátok értelmezni a jeleket. Ez kifejezetten jó olyan kisebb társaságoknak, ahol rendszeresen felmerül a kérdés: „jó, de akkor ki mesél?”

Kinek való?

Ha szereted a kísértetházakat, a gótikus horrort, a paranormális nyomozást és az olyan történeteket, ahol az igazság lassan áll össze apró részletekből, a Wraithound nagyon könnyen megtalálhat.

Jó belépő lehet a solo szerepjátékok világába, mert nem kér hosszú előkészületet és nem igényel különleges kiegészítőket. Ugyanakkor tapasztalt solo játékosként is érdekes, mert a kártyás helyszínépítés és az orákulum együtt elég bizonytalanságot hagy ahhoz, hogy ne tudd előre, milyen történet fog kialakulni.

Belépsz a házba. Megpróbálod megérteni, mi történt. És reméled, hogy mire megtalálod a választ, még lesz lehetőséged kijutni.