Vérrel írt sorsok – John Caldwell és Anthony G. Morris (Vér és Korona 2.)

A de Vigorard fivérek visszaszerezték, amit elvettek tőlük.

Ez azonban Worlukon nem azt jelenti, hogy véget ért a történet.

Inkább azt, hogy most kezdődnek az igazán nagy problémák.

A Vérrel írt sorsok közvetlenül a Jégkorona eseményeit folytatja. I. Zmed de Vigorard immár Drénia királya, és tekintetét Zhília felé fordítja. Célja nem kevesebb, mint személyesen vezetni hadseregét a Birodalom ellen, megtörni a lícs Eftghitegor és a Hetek Tanácsa befolyását, és Drénia zászlaja alatt egyesíteni a Rend két nagy hatalmi központját.

A terv papíron akár egyszerűnek is tűnhetne.

Worlukon ez általában rossz jel.

Mielőtt Zmed és fivérei elérhetnék Zhíliát, előbb Lendorra kell hajózniuk. A szigeten Justen di Bray lázadást robbantott ki, a drén helyőrséget lemészárolták, és az új királynak gyorsan meg kell mutatnia, hogy Drénia hatalmát nem lehet következmények nélkül megkérdőjelezni. A megtorló hadjárat azonban hamar sokkal veszélyesebb üggyé válik, mint amire számítottak.

Justen di Bray ugyanis nincs egyedül.

A gróf maga köré gyűjti Lendor jelentősebb nekromantáit, és hamarosan Döberk vámpírjai is megjelennek a játszmában. Az élők politikai konfliktusába így rendkívül gyorsan belekeverednek azok is, akiknél az „életfogytiglani terv” egészen mást jelent. A háttérben működő hatalmak egyetlen célja, hogy Zmed ne jusson el Zhíliába – lehetőleg sehova máshova sem.

A Worluk hivatalos kronológiája külön is kiemeli Gorm Kortner, a döberki vámpírúr szerepét: fondorlatos tervet dolgoz ki arra, hogy végezzen mindhárom de Vigorard fivérrel. Vagyis a történet már nem egyszerű hadjárat, hanem több szinten zajló politikai és természetfeletti összeesküvés.

Zmed, Hmuda és Lenk ugyanakkor már messze nem azok a nincstelen zsoldosok, akik a Jégkorona elején hazatértek Dréniába. Hatalmuk, tapasztalatuk és szövetségeseik is gyarapodtak – de az ellenségeik száma legalább ugyanilyen ütemben nőtt.

És közben egymással sem lettek egyszerűbbek.

A de Vigorard testvérek eltérő személyisége a második kötetben még hangsúlyosabbá válik. Másképp gondolkodnak hatalomról, szerelemről, hűségről és kötelességről; egyes helyzetekben szinte tökéletesen kiegészítik egymást, máskor pedig egymás idegeire mennek gyorsabban, mint ahogy az ellenségeik képesek lennének rá. A testvéri összetartozás mellett folyamatosan jelen van a széthúzás veszélye is. A kiadó is ezt nevezi a kötet egyik központi motívumának.

A konfliktus ráadásul személyesebb lesz.

A Vérrel írt sorsokban a politikai intrikák és csaták mellett szerelem, árulás, újabb cselszövések, nekromancia, vámpírok és sötét alkuk kerülnek előtérbe. A fivéreknek nemcsak hadvezérként és uralkodóként kell helytállniuk, hanem saját döntéseik következményeivel is szembe kell nézniük. És míg korábban egy különleges védelmező erő miatt gyakran szinte érinthetetlennek tűntek, most már a kermon sem garantálja, hogy sértetlenül kerülnek ki minden összecsapásból.

Ez különösen fontossá teszi a kötet egyik alapvető kérdését: mi történik azokkal, akik megszerezték a hatalmat, amelyért egész életükben küzdöttek?

A Jégkorona még nagyrészt a bosszúról és a felemelkedésről szólt. A Vérrel írt sorsok már arról, hogy mit kezd három, egymástól nagyon különböző férfi azzal, amikor a személyes bosszú helyére egy ország, egy hadsereg és több nép sorsa kerül.

Zmed már nem csak a családjáért felel.

Király.

Ha rosszul dönt, nem ő hal meg egyedül.

A történet során Drénia és Zhília konfliktusa tovább szélesedik, és olyan erők kerülnek mozgásba, amelyek jóval túlmutatnak egyetlen király vagy dinasztia érdekein. A Worluk világára jellemzően a hagyományos „jók a rosszak ellen” felosztás itt sem sokat segít: a politikai frakcióknak, vámpíroknak, nekromantáknak, uralkodóknak és természetfeletti hatalmaknak mind megvan a saját céljuk, és ezek néha sokkal veszélyesebbek, mint egy nyílt csata.

A Vérrel írt sorsok így egyszerre katonai fantasy, politikai intrikaregény és sötét kalandtörténet. Nagyszabású hadjáratok mellett családi és személyes konfliktusokat is végigvisz, miközben tovább bővíti Drénia, Zhília, Lendor és Döberk hátterét.

A kötet szorosan kapcsolódik Worluk korábbi történeteihez, ezért a régi Káosz-olvasók számos helyet, nevet és történelmi összefüggést felismerhetnek. A Vér és korona azonban önálló történetívet alkot: az első kötet eleve úgy jelent meg, hogy a Jégkoronában elkezdett történetet a Vérrel írt sorsok zárja le.

Éppen ezért ezt már nem ajánlanám a Jégkorona nélkül kezdeni. Az első kötet bemutatja a de Vigorard fivéreket, bosszújukat és felemelkedésüket; itt már azoknak a döntéseknek a következményeit látjuk. A két keménytáblás kötet együtt alkotja a teljes Vér és korona történetet.

A fizikai kiadás a sorozat első részéhez illeszkedő kivitelben jelent meg. Szendrei Tibor készítette a borítófestményt, a belső illusztrációk pedig Nagy Gergely munkái. A nálad lévő példány impresszuma ezeket az alkotói adatokat, valamint a 9786155228438 ISBN-t és a 2016-os kiadást közvetlenül is megerősíti.

A de Vigorard testvérek azt hitték, a legnehezebb feladat visszaszerezni a sorsukat.

Tévedtek.

Most meg kell próbálniuk túlélni azt.