Orc-Astra – Tremor Pings

Az elfek szerint ti vagytok a probléma. A közönség szerint ti vagytok a műsor. Ti pedig csak próbáljátok kitalálni, mi legyen belőletek.

Az Orc-Astra egy groteszk, harsány és nagyon tudatos Powered by the Apocalypse szerepjáték, amelyben nem hős lovagokat, mágusakadémiák kiválasztottjait vagy királyi megbízottakat alakítotok. Egy vándorló ork társulat tagjai vagytok: kívülállók egy olyan világ peremén, amely egyszerre bámul meg benneteket és néz le rátok.

Elvenrich gazdag, dekadens és mélyen igazságtalan hely. Az elf kultúrában az orkok sokszor csak akkor kapnak helyet, ha furcsaságként, látványosságként vagy veszélyes különcként lehet mutogatni őket. Az Orc-Astra innen indít: abból a kellemetlen helyzetből, amikor valaki egyszerre látható és láthatatlan, ünnepelt és lenézett.

Ti vagytok a társulat

A játékos karakterek csúf, kiszorított, különös ork előadók, akiknek misztikus kapcsolatuk van a csillagokkal. Együtt alkottok társulatot, együtt léptek színpadra, együtt kerültek bajba, és jó eséllyel együtt okozzátok is a baj egy részét.

Az előadás nem háttérdekoráció. Az Orc-Astra világában a műsor ugyanolyan fontos, mint a harc vagy a nyomozás. Tűznyelés, illúziók, költészet, testi mutatványok és mindenféle színpadi őrület lehet része annak, ahogyan a karakteretek hat a világra. A játék rendszere nem egyszerűen bónuszokat oszt: azt formálja, hogyan néz ki, amit csináltok.

Fantasy, vaudeville és dízelpunk egy rosszul működő világban

Elvenrich egyszerre középkorias fantasy és dieselpunk. Nem tiszta, elegáns világépítésre törekszik, hanem szándékosan összeütköztet különböző korszakokat, társadalmi rétegeket és esztétikákat. A végeredmény olyan, mintha egy vándorcirkusz, egy elnyomó feudális állam és egy zajos ipari rémálom ugyanazon az országúton találkozna.

A hangulat sem egyetlen tónust követ. A készítő saját meghatározása szerint az Orc-Astra abszurd, drámai és akciódús, ebben a sorrendben. A játék tud komoly lenni, amikor kirekesztésről, identitásról vagy kiszolgáltatottságról beszél, de közben nem akarja elveszíteni a burleszk, a túlzás és a harsány színpadi káosz örömét.

Hat Ösvény, hatféle mód ugyanabba a káoszba beleállni

A karakteralkotás során hat különböző Ösvény közül választotok. Ezek töltik be a playbookok szerepét: meghatározzák, milyen helyet foglalsz el a társulatban, miben vagy jó, milyen irányba fejlődhetsz, és hogyan kerülsz kapcsolatba a világ konfliktusaival.

Az Orc-Astra egyik érdekes ötlete, hogy még az olyan „alap” cselekvések sem teljesen semlegesek, mint a harc vagy a zárfeltörés. Bizonyos dolgok egyes Ösvények természetes terepei, míg más karakterek ugyanazért komolyabb árat fizethetnek. Ettől a szerepek nemcsak képességlisták lesznek: a fikcióban is érezhető különbséget teremtenek a társulat tagjai között.

A világ nem akar elfogadni benneteket

Az Orc-Astra egyik központi témája a kívülállóság. Az orkokat a társadalom lenézi, megveti és kiszorítja, miközben ugyanaz a közeg hajlandó fizetni azért, hogy színpadon bámulhassa őket. A játék ezt nem puszta háttérként kezeli: a társulat története arról is szólhat, hogy mit kezdtek ezzel a helyzettel.

Megpróbáltok tiszteletet szerezni? Saját közösséget építetek? Beleálltok a rendszerbe? Kihasználjátok a hírnevet, amit ugyanazok adnak, akik egyébként undorodva fordulnak el tőletek? Vagy egyszerűen túléltek, és közben olyan hangosak vagytok, hogy senki sem tud többé úgy tenni, mintha nem léteznétek?

A játék nem írja elő, hogy az orkok „jók”, az elfek pedig „rosszak”. Sokkal érdekesebb kérdést tesz fel: ha egy világ eleve kijelölte nektek a gonosz, veszélyes kívülálló szerepét, mennyit vesztek át ebből, mennyit utasítotok vissza, és mennyit fordítotok a saját javatokra?

Rosszcsont hősök a színpadon

Az Orc-Astra nem klasszikus hősfantasy. A karakterek lehetnek önzők, dühösek, hedonisták, szélsőségesek vagy egyszerűen rossz társaság. Ugyanakkor megkaphatják a lehetőséget arra is, hogy tényleg változtassanak a világon.

Ez adja a játék egyik legjobb feszültségét. Nem az a kérdés, hogy „jó hősök vagytok-e”, hanem az, hogy amikor végre számít, mit tesztek. Lehet valaki szörnyű ember és mégis megmenthet másokat. Lehet valaki ünnepelt előadó, miközben személyesen elviselhetetlen. Lehet egy társulat egyszerre család, üzleti vállalkozás és folyamatosan robbanásveszélyes konfliktusforrás.

Powered by the Apocalypse, de nem generikus PbtA

Az Orc-Astra a Powered by the Apocalypse hagyományból indul ki, de a játékelemeket kifejezetten ehhez a világhoz és ehhez a társulati élethez formálja. Nem egy általános fantasy PbtA, amelyre utólag rákerült néhány ork illusztráció.

A rendszer célja az, hogy a szabályok újra meg újra visszatereljék a játékot ahhoz, ami igazán fontos: a társulat működéséhez, az előadásokhoz, a karakterek egymás közötti kapcsolataihoz, a dühhöz, a társadalmi súrlódásokhoz és ahhoz, hogy a szereplők hogyan próbálnak helyet találni maguknak Elvenrichben.

A játékhoz mindössze két dobókockára és legalább két emberre van szükség; a teljes szabályanyag és a világépítés egyetlen könyvben megtalálható. A hivatalos kiadás 120 oldalas zine formátumban jelent meg.

Nem minden témája könnyű

A harsány külső és a groteszk humor mögött az Orc-Astra olyan témákat is érint, amelyek egyes játékosoknak kényelmetlenek lehetnek. A hivatalos figyelmeztetés külön említi a származás miatti kirekesztést, a test megszégyenítését, identitásproblémákat, káros kapcsolatokat, erőszakot és manipulációt. Érdemes játék előtt megbeszélni, mely témák férnek bele a társaságnak.

Ha a fantasyban eleged van a tiszta páncélból

Az Orc-Astra azoknak való, akik szeretik a narratív szerepjátékokat, a PbtA rendszereket és azokat a fantasy világokat, amelyek nem félnek furcsák lenni. Ha érdekel egy olyan játék, ahol egy színpadi előadás éppolyan fontos jelenet lehet, mint egy verekedés, ahol az orkoknak saját kultúrájuk és sértettségük van, és ahol a világ megmentése közben simán lehet botrányt csinálni a következő városban, akkor ez egy neked való darab.